Iparművészeti vásár
„Márai Sándornak van egy nagyon találó írása arról, hogy decemberben milyen érzések szállják meg az embert. Felidézi a gyermekkorát, amikor szó szerint bele tudott betegedni a karácsonyvárás lázába. És persze csordultig volt kívánságokkal. Mindent akart. Gőzvasutat, jegylyukasztót, biciklit, új kabátot. Igazi színházat páholyokkal, rivaldafénnyel. Vagy még inkább Indiát, Ausztráliát és a Marsot. Aztán felnőtt, és rájött, hogy leginkább szeretet akar. Amit persze nagyon nehéz kifejezni. „Közben már megtudtam – írja –, hogy szeretetet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja.” (…) Ennek jegyében az idei Iparművészeti vásár nyitányakor azt kívánom, hogy miközben megtaláljuk a tökéletes ajándékot, találjunk rá magunkban az adakozó lelkületünkre is. Adjunk egymásnak szép és hasznos kincseket – és akinek csak bírunk: törődést, támogatást, gondoskodást! Mert az ember azt adja, amit tud.” fogalmazott Herczegh Anita a vásárt megnyitó beszédében.
Budapest
