A demokratikus Magyarország első, hivatalát 1990 és 2000 között két ciklusban betöltő köztársasági elnökének felesége volt. Négy gyermekük, hat unokájuk és kilenc dédunokájuk született.
Zsuzsanna asszony dunántúli pedagógus családból származott, otthonról hozta a másokon segítés természetes igényét. Így hálálta meg azt a sok baráti, emberi segítséget, amit akkor kapott, amikor négy gyermekével egyedül maradt férje börtönévei alatt.
Az elsők között vett részt a hazai szociálismunkás-képzésben, majd hivatásszerűen is nagy energiával fordult az elesett, a sérült és a hátrányos helyzetű emberek felé, kapcsolódott be az őket segítő civil szerveződések tevékenységébe.
Férjével 1993-ban létrehozták a Kézenfogva Alapítványt, amelynek tiszteletbeli elnöke volt. Személyes közreműködésével is erősítette az értelmi és halmozottan sérült gyermekek sorsának, gondozásuk és fejlesztésük körülményeinek javításáért folytatott sokoldalú munkát. Jelentős szerepe volt a fogyatékosok esélyegyenlőségét szorgalmazó, kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó törvény megszületésében.
(sz. Némethy Dalma, Pécs, 1932. november 9.) értelmiségi család negyedik gyermeke. Budapesten a Patrona Hungariae Gimnáziumban érettségizett, és utána a pécsi gyermekkórházban kezdett dolgozni. 1955-ben kötöttek házasságot Mádl Ferenccel.
1957-ben Budapesten, a Kertészeti Kutató Intézetben, majd 1964-től nyugdíjba meneteléig a Budapesti Műszaki Egyetem Mezőgazdasági Kémiai Technológiai Kutatócsoportjánál dolgozott. A Mádl házaspárnak egy fia és három unokája született.
Mádl Ferenc köztársasági elnöksége idején (2000–2005) nemcsak a hivatalos programokban állt férje oldalán, de azt is természetes feladatának tekintette, hogy külön is felkeresse és adományokkal segítse a határon túli magyar kisebbségek közösségeit, és rendszeresen vitt segítséget a károsultaknak természeti katasztrófák sújtotta vidékekre.
Országjáró körutak sorát szervezte meg a diplomáciai testület hölgytagjai részére, hogy ismerjék meg hazánk természeti, ipartörténeti és kulturális kincseit.
Különösen szívén viselte a magyar kulturális örökség részét képező halasi csipke népszerűsítését, amit többször választott diplomáciai ajándékként magas szintű állami látogatásokkor.
2005 decemberében elsőként kapta meg a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület akkor alapított „Polgári Magyarországért” díját. Az ezzel járó 1 millió forint lehetővé tette az „Istenadta Tehetség Alapítvány” létrehozását, amely kistelepülések hátrányos helyzetű tehetséges gyermekeinek középiskolai tanulmányait segíti, kollégiumi elhelyezésükkel együtt, egyházi intézményekben. A rendszeres támogatottak száma folyamatosan nő.
Dalma asszony az elnök oldalán épp úgy példát adott az ország számára bölcsességből, kedvességből és türelemből, mint 2011. május 29-én elhunyt férje. Sokat tett Mádl Ferenc szellemi örökségének méltó megőrzéséért, nemzeti hagyományaink, kulturális értékeink ápolásáért, és a leginkább rászorulók helyzetének enyhítéséért.
Jószolgálati nagykövetként segítette a Katolikus Karitász tevékenységét.
Sólyom Erzsébet Budapesten született, négygyermekes értelmiségi családban. 1963-ban érettségizett Pécsett, a Művészeti Gimnázium zenei tagozatán, majd Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom, valamint pszichológia szakán szerzett diplomát.
1966-ban kötött házasságot Sólyom Lászlóval, akivel diákkoruk óta ismerték egymást; mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak. Fiuk építészmérnök, öt gyermek apja, lányuk német–magyar szakot végzett, hat gyermeke van.
Sólyom Erzsébet több iskolában is tanított magyar nyelvet és irodalmat, többek között a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában.
Mindvégig megtartotta kapcsolatát a művészetekkel, különösen a zene, a képzőművészet és az irodalom területén. Férjével mindig is közös szenvedélye volt a természetjárás, amit unokáiknak is sikerült átadniuk.
Jelen volt a Családjainkért Alapítvány kuratóriumának megalakulásánál, amely különösen a sokgyermekes családok esélyegyenlőségét segíti. Bekapcsolódott a Hospice mozgalomba, népszerűsítette azt a fiatalok között, és a Magyarországra látogató elnök-feleségeket is elvitte a rendezvényekre. Szoros személyes kapcsolatot alakított ki a Bakonyszücsi Daganatos Betegek Lelki Rehabilitációs Otthonával. Támogatta a fogyatékkal élők társadalmi beilleszkedését (Motiváció Alapítvány, Nemadomfel Alapítvány).
Makray Katalin a második világháború végén, 1945. április 5-én, polgári családban született Vasváron. Négy fiútestvére van.
Az ELTE Trefort utcai gyakorlógimnáziumában érettségizett, majd a Testnevelési Főiskolán szerzett szakedzői diplomát. A Budapesti Postás Sport Egyesület tornászaként számos magyar bajnoki címet, egyéni és csapat főiskolai világbajnokságot, majd 1964-ben a Tokiói olimpián ezüstérmet nyert felemás korláton.
1966-ban feleségül ment Schmitt Pálhoz. Három gyermekük és hat unokájuk van.
1963-tól 1984-ig a Magyar Posta munkatársaként hivatali, majd testnevelői feladatokat látott el. 1976-tól 1985-ig a Magyar Televízió TV torna című műsorának rendszeres résztvevője volt három lányával együtt. 1991-ben a Magyar Aerobik Szövetség alapítója.
A köztársasági elnök feleségeként sokat tett a nemzeti hagyományok ápolásáért, a magyar termékek védelméért, valamint a nehéz sorsú gyerekek és felnőttek támogatásáért. Közéleti tevékenységét a mai napig aktívan folytatja.
