– A Covid-árvák segítésére létrehozott Regőczi Alapítvány munkáját támogatja az idén 10. alkalommal megrendezendő jubileumi Jónak lenni jó jótékonysági kampány. Köszöntjük a stúdióban az alapítvány kuratóriumi elnökét, Herczegh Anita asszonyt, a köztársasági elnök feleségét. Jó estét kívánok!
– Jó estét!
– Mikor vált egyértelművé, hogy létre kell hozni ezt az alapítványt, ezt a programot?
– Ahhoz képest, hogy először úgy tudtuk, azt hittük, hogy a koronavírus az idősekre és a betegekre veszélyes, tavasszal, már március, április folyamán folyamatosan hallottuk, hogy harmincas, negyvenes fiatalokat ragad el tőlünk, és kisgyermekek, sokszor csecsemő kisbabák maradnak utánuk árván. És amikor egyre több ilyen történetet hallottunk, olvastunk, utánanéztünk, és körülbelül ötszáz ilyen gyermekről lehetett tudni akkoriban. Úgy éreztük, hogy ez már egy olyan magas szám, ami miatt létre kell hozni egy önálló alapítványt. Nem lehet csak a már eddig is működő karitatív szervezetek vagy alapítványok támogatására bízni a támogatásukat, hiszen ez egy sajátos élethelyzet, hosszú távú támogatásra szorulnak az árvák. Ezért döntöttünk az alapítvány létrehozásáról.
– Anita asszony, említette, hogy tavasszal körülbelül ötszáz COVID-árva gyermek volt, most mennyinél tarthatunk?
– Pontos számot nem tudok, de ezer körül van, az is lehet, hogy ezt már meg is haladta.
– Meghaladtuk, és még nem vagyunk a járvány végén…
– Nem tudjuk, hogy ez a szám mennyi ideig fog még növekedni.
– Különböző élethelyzetek vannak ezekben a családokban. Mikkel kell megküzdeniük ezeknek a gyerekeknek?
– Körülbelül 600 családról beszélünk, tapasztalatunk szerint ez szinte hatszázféle élethelyzetet jelent. Hiszen van olyan édesapa, aki a hetedik gyermekével várandós feleségét veszítette el, a kisbabát megmentették, így ő a hét gyermekkel maradt özvegyen. De találkoztam egy négy gyermeket nevelő roma asszonnyal, akinek az a legnagyobb gondja, hogy egyáltalán fedél legyen a gyermekek és a család feje felett. Van, hogy a tizennyolc és fél éves báty lett a tizenöt éves öccse gyámja, mert a testvérpárnak nem élnek a szülei. És hosszan-hosszan tudnám sorolni ezeket az igen különböző élethelyzeteket, nincs közöttük két egyforma. Nem mindegy, hogy például egy kétgyermekes özvegyen maradt édesanya tanyán él, nagyvárosban, lakótelepen, vagy más körülmények között. Nem mindegy az sem, hogy van-e egy segítő nagy család mögöttük.
–Sajnos félárvák és egészen árva gyermekek is vannak. Milyen formában, hogyan tudja őket segíteni az alapítvány?
– Úgy döntöttünk, hogy ebben az évben egy egyszeri gyorssegélyt nyújtunk nekik. Nagyon sok esetben például a hagyatéki eljárás lezárultáig zárolták az elhunyt folyószámláját, nem tudták még a temetési költségeket sem előteremteni, a családi pótlékhoz nem jutottak hozzá, tehát gyorssegélyre volt szükség. Hosszú távon azonban szeretnénk havi rendszeres támogatást nyújtani, hiszen a családok számára is fontos, hogy tudják, van egy fix összeg, amivel számolhatnak. Azonban a legnagyobb nehézség az, hogy nem tudjuk, hány gyermekről kell majd gondoskodnia az alapítványnak, és mekkora összeget kell összegyűjtenünk. Ezért elég nehéz kalkulálni. De ha belegondolunk, hogy ha ez az ezer fős gyermeklétszám nem is növekedik, és ha csak havi 50 ezer forint támogatást szeretne az alapítvány nyújtani egy-egy gyermeknek, az is évi 600 millió forintot jelent. És ez hosszú távú segítség, tehát a felnőtté válásig, adott esetben a diploma megszerzéséig tart.
– A Jónak lenni jó 10. alkalommal jelentkezik, most a Regőczi István Alapítványt támogatja, és nézőink is folyamatosan támogatták a Jónak lenni jót. Ha jól tudom, csak az sms-ekből és a telefonhívásokból – el is mondom, a 1357-es számot kell hívni – már több mint 20 millió forint összegyűlt. Ez még csak a töredéke annak az összegnek, amire szükség van, de reméljük, hogy ez a társadalmi összefogás, főleg hallván a tragédiákat, összerántja a nemzetet. Ön mire számít?
– Korábban is sokszor hangsúlyoztam már, hogy Magyarországon nagyon-nagyon sok ember van, aki korábban, a COVID előtt is rengeteg önzetlen segítséget nyújtott, munkával, pénzzel. És több családdal már személyesen is felvehettem a kapcsolatot, sokaknál vendégségben voltam, kivétel nélkül mindegyik azt hangsúlyozta, hogy mennyire sok segítséget kaptak a környezetükben élőktől, munkatársaktól, az elhunyt kollégáitól, osztálytársak szülői közösségétől, az iskolától, az önkormányzattól, a faluközösségtől, az utcabeliektől, kivétel nélkül mindegyikük ezt mondta. Úgyhogy én bízom abban, hogy ez most sem lesz másképp, és sikerül előteremteni a szükséges összeget.
– Hogyan lehet támogatni az alapítványt, és ezáltal az érintett gyerekeket?
– Amíg a Jónak lenni jó kampány tart, a 1357-es adományvonalon. De az alapítványnak van egy honlapja, magán a honlapon, vagy bankon keresztül is lehet utalni. Akinek ez az online utalás problémát okoz, fölhívhatja a honlapon található telefonszámot, és a kollégák segítenek, hogy milyen módon lehet támogatni az alapítványt.
– A médiaklikken van egy weboldal, ahol a felajánlott tárgyakra lehet licitálni. Önök is felajánlottak egy gyönyörű tálat, amit az egyiptomi elnöktől kaptak.
– Igen.
– December 19-én lesz az ünnepi műsor, amikor a kiemelt tárgyakra licitálni lehet. Van két nagykövete is az alapítványnak.
– Igen. Nagyon nagy örömünk, hogy két sportolót sikerült megnyerni az ügynek, hiszen ők – Nagy Tímeáról és Szilágyi Áronról van szó – olyan hitelesek és olyan példaképek mindannyiunk számára Magyarországon, hogy fontos, hogy mellénk álltak, és ők is segítenek. Reméljük, hogy minél többen állnak az ügy mellé, mert azt gondolom, hogy abban kivétel nélkül mindenki egyetért, hogy ez egy nagyon fontos ügy, és nagyon nagy szüksége van a támogatásra minden érintett családnak.
– Köszönjük szépen, hogy eljött hozzánk, és szurkolunk, hogy minél több pénz gyűljön össze a Jónak lenni jó kampányban.
– Köszönöm szépen a meghívást és a lehetőséget.
(Szerkesztett változat.)